Életem legszebb szerelme volt a legveszélyesebb...

A szakítás fájdalmas élmény, persze könnyebb dolgod van, ha te hagyod ott a párodat, mert már nem szereted úgy, mint régen. De mi van velünk, akik tudják, hogy soha nem fog változni semmi, mégis szakadatlanul azon dolgozunk, hogy mindkettőnknek jó legyen, pusztán azért, mert szerelmesek vagyunk? - ezek a gondolatok foglalkoztattak még 27 éves koromban is, amikor volt egy szeretlek-gyűlöllek kapcsolatom. Akkoriban nagyon égett a tűz, lángolt köztünk a kémia, és én mindenáron azon dolgoztam, hogy mentsük, amit csak lehet! Ez a legnagyobb hibám volt, amit csak elkövethettem, és tudod miért? Azért, mert közben teljesen elfogytam. Szó szerint!

Egy fűtött románccal kezdődött

Azt szokták mondani, a párkapcsolatok legeleje mindig nagyon intenzív érzelmi szempontból. Minden egyes nap látni akarod a másikat, még a hangjához is vonzódsz, és alig várod, hogy egy üzit kaphass tőle munka után. Nos, így indultunk mi is. Pusztán azzal a különbséggel, hogy alkalmi kapcsolatnak indult az egész. Ismerkedtünk, beszélgettünk, majd egy pár átdumált éjszaka után azon kaptuk magunkat, hogy mindketten látni akarjuk végre a másikat. Ekkor meg is beszéltük, hogy találkozunk. Nos, igen csak jól végződött minden. A randi első 20 perce után a srác a karjaiban vitt be a hálóba, és ami utána történt, azt nem teregetném ki, lehet tippelni. 

Minden hétvégén együtt

Az első éjszakát sok hétvégi találka követte, és nagyjából két hónap után az alkalmi randikból párkapcsolat szövődött. Én persze már alig vártam, hogy kimondjuk, nagyon rástresszeltem a dolgokra, mert annyira beleszerettem, hogy csak az járt a fejemben:

 Ő persze ezt az énemet ismerte és szerette meg. Ha nem volt reggeli tea és zabkása, már furcsa volt számára. Ez persze nekem nem tűnt fel, csak őt láttam. Az arcát, a testét, a skorpió horoszkópjának tüzes jegyeit és a mi közös románcunkat. Már akkor voltak jelei annak, hogy ez hosszútávon nem biztos, hogy működni fog. 

Alkalmi kapcsolatból együttélés lett

Miután eljutottunk a "kimondjuk, hogy együtt vagyunk"- státuszunkhoz, az akkori páromat kirúgták a munkahelyéről. Tekintettel arra, hogy a főnöke fizette neki az albérletét, onnan is költöznie kellett. Én persze mit tettem? Felajánlottam neki, hogy költözzön hozzám - jelzem, akkor ismertünk egymást kb 3 hónapja, nagy hiba volt! 

A kapcsolatunk bár úgy éreztem, erősödött, mégsem tudtunk sokszor megférni egymás mellett. Két nagyhangú, önérvényesítő személyiség, akik makacsan ragaszkodnak a saját gondolataikhoz. Nem számított, hogy más lányoknak írogatott, képeket szivecskézett, de azért már akkor is éreztem, hogy problémáink lesznek, amit az élet persze nagyon szépen meg is mutatott. A legnagyobb törésem akkor következett be, amikor olyan egészségügyi problémákat kaptam, amiket addig még soha, mindezt egyetlen döntés halogatása miatt.

A döntéseket halogatni gyilkos dolog

Ha nem lépsz önmagadért, és nem állsz ki saját elveid mellett, az élet majd átterel saját utadra - ezt én is megtapasztaltam, nem is kicsit! Reflux, átmeneti veseelégtelenség,  szervműködési problémák, felfázások, emésztőrendszeri kalamajka - igen, ez mind egyetlen év alatt. Amíg örlődtem. Addig-addig kaptam az "áldást", amíg meg nem tanultam, hogy soha ne akarjak ellent mondani a saját boldogságomnak! Hiszen a folytonos bizonytalanság, a mindennapi örlődés eredménye lett a rossz testi állapotom. 

Eldöntöttem, hogy meggyógyulok! 

Sokszor sokkal könnyebb kimondani saját érzéseinket, mint azt gondolnánk. Amíg magadban agyalsz rajta, a tested és a lelked is kikészül, ám amikor már megtörténik az a bizonyos nagy beszélgetés, megkönnyebbülést fogsz érezni. Ez nálam is így történt. Hibázni emberi dolog, belátni a rossz döntéseinket is. A költözés után persze rohamosan javult az állapotom, mára már nem emésztenek borús gondolatok, egyedül is megtaláltam a helyem a világban.  Ha csak egyetlen tanácsot adhatok neked, az legyen az a mai napra, hogy bármi történjék az életben, mindig légy önmagad, mert az élet olyan ostorcsapásokat fog rád mérni, amikből megtanulod, hogy soha ne engedd el a saját kezedet.

Forrás: she.hu